Bemutatkozás

  • 2016 0808 230119 004 3
  • 2016 0810 234533 062 2
  • 2016 0810 234339 056 2

Saját készítésű ékszerek

Az ásványok "beszélnek" hozzánk. Jó esetben segítenek arányosan a legtöbbet kihozni önmagunkból. Amikor ékszert készítek, azt rendszerint valakinek a számára készítem. Igyekszem harmóniát teremteni a személy alkata, pillanatnyi állapota, szándékai és a választott ásvány között. 

Az én történetem

Az én történetem

Az én történetem

Írta: Super User on . Beküldve: Az én történetem

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Mindenki életében vannak nehéz időszakok, amikor meg is mérettetünk. Mindegy mekkora a baj, mindenkinek a sajátja a legnagyobb, és ez így is van rendjén. Feladatok, nehézségek, problémák, kihívások, csalódások, betegségek...megoldjuk, túléljük, felszámoljuk, földolgozzuk, leküzdjük és élünk tovább. Viszont vannak helyzetek, amikor úgy érezhetjük, hogy az élet erőnkön felül tesz próbára minket. Akkor derül ki, hogy mennyit is bírunk igazán. Sokkal, de sokkal többet, mint amennyit gondolnánk magunkról!
Szeretném megosztani veletek az én történetemet. Nem hétköznapi, időnként nyomasztó, néha vicces, és mindenképpen szokatlan. De nekem bizonyíték arra, hogy a lehetetlenre is képes vagy, ha van miért és kiért küzdened, ha nem adod fel, kapsz és elfogadsz segítséget, árad feléd a szeretet és a figyelem, ha mersz változtatni és a humort is az életed nélkülözhetetlen részévé teszed. Sokszor voltak olyan helyzetek, amikor a humornak köszönhettem azt, hogy nem omlottam össze. Amikor a szituációban megkeresve a komikumot, sikerült könnyebben venni egy akadályt. 
Viszont egy dolgot nagyon nem szeretnék, mégpedig sajnálatot kelteni. Mindig azt kértem mindenkitől, hogy ne sajnáljanak, mert az nem segítség nekem. Nagyon sok energiámat emésztette föl, hogy ne ússzak az önsajnálatban, és amikor megláttam valaki tekintetében a szomorúságot, a féltést, időnként a szánalmat, hiába volt minden igyekezetem, visszaestem a jajénszegény állapotba, az pedig nem visz előrébb. Akkor egy barátnőm azt mondta, hogy ő már rég megölte volna magát a helyemben. Ez nem épp az, amit szívesen hallasz. De ez is inspirált. Fölbosszantott. Mi az, hogy meg kéne halnom? Kikérem magamnak, hogy valaki ennyire kilátástalannak lássa a helyzetem, hogy kétségbe vonja az élethez való jogomat! Egy frászt!!! Majd én megmutatom!
Az viszont óriási energiát adott, amikor megdicsértek, hogy mennyit bírok, milyen ügyes vagyok hogy megcsináltam, méltatták a kitartásomat, biztattak. Az mindig megsokszorozta az erőmet, ami sikert hozott, az újabb lendületet adott a küzdelmemnek, ami egyre vitt a célom felé....és most itt vagyok. Egészségesen és boldogan. Vannak még korlátaim, de mindennél fontosabb, hogy emberhez méltóan tudjuk leélni az életünket, testi és lelki szenvedések nélkül, tudva azt, hogy mi mindent megtettünk magunkért. Így már sokkal könnyebb elfogadnunk azt, amin tényleg nem tudunk változtatni.
Ha kicsit hosszú és terjengős vagyok, az azért van, mert ezek a gondolatok egyben összegzések is részemről, életem ennek a szakaszának a lezárása, a nehézségek elengedése. Ezek már csak emlékek. Megváltoztattak, megváltozott tőlük a szemléletem, az értékrendem és a személyisegem is. Furcsa, de úgy érzem, most találtam önmagamra. Most tudom, ki vagyok, mire vagyok képes, mennyit érek. Jobb, többre, többet.... Ha most valaki azt kérdezné, hogy lenne-e erőm újból végigcsinálni, azt felelném, hogy nem. Ha azt is megkérdezné, hogyha visszamehetnék az időben, és lenne rá módom, hogy mindezt kikerüljem, megtenném? A válaszom arra is az lenne, hogy nem. Mert bár kegyetlen volt, de annyi pluszt is kaptam tőle, hogy innen, már a távolból szemlélve az egészet, megérte.
Megvolt a bevezetés, jöhet a tárgyalás. 

 
 
323 embert ért el.
 
 
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás

Szájzár

Írta: Super User on . Beküldve: Az orvosi műhibáktól a megoldásig vezető utam

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Szájzáram van, és biztosan lesznek páran, akiknek remek ötleteik születnek majd arra, hogy mitől, de azért elmondanám az én verziómat is.

A fahéj a kedvenc fűszerem. Kaptam a húgomtól fahéjas rágót, és bár én nagyon ritkán rágózom, de ennek nem tudtam ellenállni. Tegnap bekaptam egyet, és elvoltam vele egy-két órát. Éreztem, hogy kezd izomláza lenni az állkapcsomnak, de gondoltam ráfér egy kis edzés. Ő nem így gondolta, mert ma reggelre nem tudtam kinyitni a számat.
Pici rés volt, először föl sem tűnt, azt hittem, hogy csak fáj, mert a reggeli fahéjas lattémat is gond nélkül megittam, de a fogmosásnál elakadtam. Ez a tevékenység csak áldozatok árán valósulhatott volna meg, és mivel semmi garancia nem volt rá, hogy ezt az áldozatot a fogkefe fogja meghozni, ma felejtős lett a fogsika.

Majd szerettem volna enni. Azt sejtettem, hogy ma nem kéne marhahússal próbálkoznom, ezért a legjobb választásnak egy kinder maxi king tűnt. Édes, bűnös, lágy csábítás, de a "súlyos" állapotomra tekintettel engedélyeztem magamnak egy kis csábulást. Csak a mogyoródarabkákkal nem számoltam. Nem tudtam összerágni őket, van, ahol össze se ér a fogam. Úgy köpködtem ki, mint dédanyám a dinnyemagokat, de nem sikerült mindet levadászni, kicsit korlátozott most a mozgásterem a számban. Szerintem pár napig bármit eszek is, minden fog tartalmazni nyomokban mogyorót.

Ezek után már biztosra mentem, jöhet a túró rudi. Picit hagytam is, hogy fölpuhuljon a csokija, azt már biztosan meg fogom tudni enni. Tudtam volna... ha be fért volna a számba. Kénytelen voltam kicsit összelapítani, de meglehetősen gusztustalan élmény egy olvadtcsokis túró rudit lapogatni.

Úgy döntöttem, hogy mostantól banánturmix diétán vagyok. Nem érdekel a kalóriatartalma, még karamellöntetet is tettem bele. Meg persze fahéjat. Finom, és nem kell rágni. Meg az a sok kalcium, kálium és magnézium... szóval egészséges is!!!

Már csak egyet nem értek. Hogy a fenébe csináltam azt, hogy csak az egyik oldalt fáj. A bal részen semmi bajom, persze nem mozog a másik oldal miatt, de amúgy semmi baja. 
Lehet, hogy gyúrok bal állkapocsra, csak nem tudok róla...?

 
 
493 embert ért el.
 
 
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás

Bók

Írta: Super User on . Beküldve: Az orvosi műhibáktól a megoldásig vezető utam

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Kedves bókot kaptam. 
...veled jó beszélgetni, mert sokan csak a maguk mondandójára figyelnek, hosszan és jól körülírva mondják a semmit, de amit te mondasz, az szóra sem érdemes... ???... az suttogva az igazi, úgy szól csak igazán. ???

 
 
356 embert ért el.
 
 
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás

További cikkeink...