köszöntés
Telefonos ébresztő
Pár éve egyik reggel telefonos ébresztőt kaptunk... pedig nem kértünk.
Elsőként a lányunk támolygott elő, és ébresztett édes álmomból telefonnal a kezében. Mindig engem talál meg elsőnek!
Próbálok visszakúszni az álomvilágból a valóságba, fölfogni a szavak értelmét, miszerint az illedelmesen bemutatkozó úr a férjemet keresi. Mondtam már, hogy mindig engem talál meg a gyerekünk elsőnek?
Ma mentségére legyen mondva, én voltam közelebb, mert az apja beteg, ezért én leköltöztem a földszintre, az gyerek melletti vendégszobába, mert még a legkisebb náthát sem kaphatom el.
Nekem sem volt kedvem fölmenni, ezért föltettem a "Segíthetek valamiben?" kérdést. Megpróbált összezavarni, mert visszakérdezett:"Ön a férje?"
Innentől már kezdett érdekelni a dolog, egészen felébredtem. Mintha csalódott lett volna, mikor mondtam, hogy nem, hanem a felesége.
A továbbiakban megtudtam, hogy osztálytalálkozót szerveznek, és többen biztosra veszik facebook-os rákeresés alapján, hogy a férjem is közéjük tartozik. Szerintük velük járt két évet Balmazújvárosban iskolába.
Mondtam, hogy kizárt, Csillaghegyen járt. De csak erősködött.
Én meg végiggondoltam. Lehet, hogy igen lendületes, bevállalós kamasz évei voltak a férjemnek, a fene tudja. Másoknak kimaradnak éjszakák, esetenként napok, de lehet, hogy neki komplett két évet fed homály. Úgy döntöttem, hogy ez nem az én csatám, vívja meg ezt a harcot az illetékes, ezért odavittem neki a telefont.
Mi az étkezőben vártuk, hogy beszámoljon a fejleményekről. A gyerek már épp aggodalmának adott hangot, mert igen sokára került elő az apja, miszerint mi van, ha a kitartó bácsi mégis meggyőzi, hogy odajárt. Lehet, hogy apa osztálytalálkozóra fog menni?!
Az is felmerült bennünk, hogy olyan erős az elhatározás benne, hogy bármi áron össze akarja hozni azt a találkozót. Van egy névsora, ki akarja pipálni. Nem tudom hányan élnek az országban ugyanazzal a névvel, mint a férjem, de legyen az egyikük picit is bizonytalan, osztálytalálkozóra fog menni Balmazújvárosba. Ez biztos.
A férjem akkor megúszta. 
A reggeli közben végig ez volt a téma. Jókat nevettünk. A gyerek erős érdeklődést mutatott az apja kamasz évei iránt, aki meg hárított. 
Azért annyit elért a kitartó úr, hogy a férjem elhatározta, hogy le fog ülni az anyjával egy beszélgetésre. Mert ki tudja. Ő azt hitte, hogy Csillaghegyen jár suliba, közben meg Balmazújvárosban, csak nem szóltak neki, nehogy összezavarják. Ideje tisztázni!
Már csak egyetlen kérdésem volt. Miért a gyereket hívta?