Egy téli napon, amikor mentünk haza, mozgást észleltem a ház sarka felől. A nőszirom elszáradt levelei között egy madár ücsörgött. Rögtön láttuk rajta, hogy ragadozó madár, a kampós csőre elárulta. 
Határozottan izgatottak lettünk. Hagyta magát szemrevételezni. Furcsa, kerek, sárga szemei voltak, felette egy világos sávval. A tollazata a hasánál szürke-fehér csíkos és foltos volt. A hátát nem láttuk, mert ő is szemmel tartott minket. Tömzsi teste olyan volt, mint egy kövér tyúké. A lábai keskeny, vékony és csupaszak voltak. Közelebb mentünk. Úgy kb. két és fél méterre engedett magához, majd elkezdett mocorogni és elindult felénk, valami furcsa ugráló mozdulatokkal. 
Az első gondolatom az volt, hogy sérült lehet, a következő pedig az, hogy remélem nem néz kajának minket. Hirtelen irányt változtatott és a tuja alatt megindult a nyitott bejárati ajtó felé. Gondoltam, hogy nem hívnánk meg egy teára, ezért én is megcéloztam az ajtót. Valószínűleg érezte, hogy nem látnánk bent szívesen, biztos meg is sértődött, mert megfordult és elég alacsonyan elrepült. 
Hosszasan néztünk utána, de ő vissza se nézett. Rögtön rákerestünk a határozókönyvben. Egy tojó karvaly volt a vendégünk.