Anyukám édes
Anyukám édes, vannak vicces dolgai. ♡
Pár éve történt. Mentem hozzá, és mesélte a napját.
Reggel nekikészült, hogy bemegy a belvárosba elintézni a dolgait. Borongós, szomorú idő volt, de örömmel látta, hogy az emberek hangulatára ez nem hat, mindenki boldog. Olyan volt, mint az első igazi napsütéses tavaszi napon, amikor a mosoly az alaphangulata mindenkinek. Nem győzött visszamosolyogni arra a sok kedves emberre.
Amikor hazaért, mosta a kezét a fürdőben, majd összenézett a tükörben magával, és döbbenten látta, hogy a hajában maradt a hajcsavaró, amit a reggeli arcmosásnál tekert a frufrujába. Egyetlen, nagy, rózsaszín, szivacs csavaró a fejebúbján.
Végiggondolta. Volt a postán, az OTP-ben, elment bevásárolni két helyre is, utazott vagy négy buszon, és még egy volt osztálytársával is találkozott. Ugyan nála indokolatlannak érezte azt a lelkesedést, amivel fogadta, de betudta azt is annak, hogy biztos támadnak a pozitív energiák, ezért ezt a globális happy.
Senki nem szólt neki.
Próbáltam vigasztalni (bár a végét már ő is kacagva mesélte), hogy gondoljon arra, ennyi embert ilyen rövid idő alatt még soha nem sikerült ilyen boldoggá tennie.
Egy darabig figyeltük, hogy lesz-e trend az egyszem hajcsavaró, de azóta se mászkál senki Egerben benne.
Egy próbát azért megért....
♡ ♡