"Menjen a busz!"
Jó pár évvel ezelőtt néztünk egy sorozatot a tévében, amiben Amerikában kiválasztottak egy valamilyen szempontból különleges családot, elküldték őket nyaralni, és azalatt építettek nekik egy fantasztikus otthont, az álmaik szerint berendezve.
Amikor hazaért a család, még nem láthatták rögtön a kész fészket, egy hatalmas busz takarta előlük. Hosszas csigázás után végre kezdhették skandálni a Menjen a busz! szlogent, és amikor az kigurult, megpillanthatták a hazukat, és volt nagy sivítozás, örömködés, boldogság.
Ebben az időben történt, hogy egy vendégünket kikísértük Egerben a buszpályaudvarra, és a busz indulása előtt a lányunk neki állt Menjen a busz!-ozni. Láss csodát (vagy csak tartották az indulási időt), a busz elkezdett kigurulni a pályaudvarról, és elénk tárult a Bazilika monumentális épülete.
A gyerek tapsikolt, az apja gondterhelten sóhajtott:
- Na, a fürdőszobát elfelejthetjük!
Örökoptimista lányunk próbálta vigasztalni:
- De apa! Lesz helyette szenteltvíztartónk, és lesznek híveink!
♡