Még mindig bírom az internetet
Megmondták a tutit, én valójában egy boszorkány vagyok. Na ne!... Ééén??? ....Nem is értem...
Ezt tisztáznom kell!
- Az, hogy senki nem akar kártyázni velem, mert mindig én nyerek, nem az én hibám. Tehetek én arról, hogy 10-ből 8-szor azt a lapot dobják le nekem, amire épp gondolok? De kétszer nem......mert nincs olyan a kezükben.
- Arról sem tehetek, hogy minden krimi első öt percében megmondom, hogy ki a tettes. Ez csak józan logika. Meg kell figyelni a szereplőket, és amelyik a legkedvesebb, legártatlanabb és legszimpatikusabb, az a gyilkos.
- Az, hogy nincs ellenségem, nem azt jelenti, hogy kihaltak, csak nem gyűjtöm őket.
- Az a nagy fekete üst a kertünkben csupán egy bogrács. Nagy a család, kellenek a méretek.
- Hogy volt már három fekete macskám? Ennek csupán praktikus okai voltak. A feketén kevésbé látszik a kosz.
- Tényleg vannak denevéreink, pókjaink, békáink....de a Bükki Nemzeti park kezdődik az utcánk végén. Ergo: ez az életterük.
- Az is tény, hogy egyik évben ültettünk fűszernövényeket a kertben, de mind legális volt. Megvettük a piacon a palántákat, jó sokat, de mire hazaértünk, már egyikről sem tudtam mi. Kénytelen voltam főzéshez elhasználni őket...
- Az sem igaz, hogy megsemmisítő a pillantásom. Ha az lenne, eltűnt volna a gigaméretű gólyafos a kocsim szélvédőjéről, és nem nekem kellett volna eltakarítanom.
- Az igaz, hogy szeretnék egy igazi vesszőseprűt, de csupán nosztalgikus okokból. Nincsenek kõzlekedési szándékaim vele.
Tehát tisztáztam magam, és már mindenki számára nyilvánvaló, hogy én egy angyal vagyok.
S mivel angyal vagyok, kötelességem mindenkit figyelmeztetni, hogy a boszik manapság szívesen bújnak álruhába megtévesztés céljából, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy mindenki angyal, aki annak látszik.....