távoli üzenet annak, aki elsőre olvasta

on . Beküldve: Kriszta szösszenetei

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Végre hazaért. Hosszú nap volt, és bár eredményes, érezte is a jóleső fáradságot a tagjaiban, sajnálta, hogy borult a tervezett programja. Ma már a szabadságát kellett volna töltenie, de tegnap este még befutott egy nagy megrendelés, ami nem várhatott volna még két hetet.

Először Kata is otthon akart maradni vele, de mondta neki, hogy nyugodtan utazzon le ő is a húgáékkal reggel, ő meg majd másnap megy utánuk.
Nagyon várták ezt az utazást mind a négyen, ők és Kata húga a férjével, már féléve lefoglalták a Baranyai-dombság lankái közt található nyaralót. Egy ismerős ajánlotta, és a fotók alapján igazi békés környezet, pont olyan, ahol teljesen maguk lehetnek, hiszen még térerő sincs a völgyben, be kell menni a faluba, ha telefonálni akarnak majd. Egyszerűen tökéletesnek tűnt, pont erre van most szükségük, a teljes kikapcsolódásra. Az nászútjuk óta nem voltak sehol, és ennek már lassan két éve.

Kemény két év volt, sokat dolgoztak, de beindítottak egy sikeres vállalkozást, kiépítettek egy stabil megrendelőkört, és egyre ismertebbek a piacon a megbízhatóságukkal és a minőséggel, amit nyújtanak. Igen, ez már jó alap, végre jöhet a baba.

Mindenki azt mondja, hogy még olyan fiatalok, várjanak a gyerekvállalással, hiszen ő még csak 27 éves, Kata meg csak 25, de ők nem szeretnének tovább várni. Hat éve vannak együtt, az egyetemen ismerkedtek meg, és biztosak benne, hogy egy életre terveznek közösen, abban pedig már helye van egy picinek is. Átbeszélték, és ezzel a két héttel kezdődik az új életük, azt az élet, amit majd már szülőként élnek. Persze nem tudhatják, hogy mikor lesz Kata várandós, de maga a várakozás ideje elé is boldogan tekintenek, amolyan szülő felkészítő időszakként.

A telefonja csörgése zökkentette ki a gondolataiból. Alig találta meg a táskájában, biztosra vette, hogy le fogja tenni a hívófél, kevesen várnak meg ennyi kicsöngést. Ehhez képest, amikor gyorsan belehallózott, meglepődve hallgatta, hogy egy kellemes, lágy dallam szól benne. Nem tudta eldönteni, hogy hívásvárakoztatás, vagy csak valahol a háttérből hallatszik a zene. Egy darabig várt, de miután senki nem szólt bele, lerakta. Még el kell küldenie pár emailt, elindítania néhány utalást, és hamar le akar feküdni, hogy reggel korán indulhasson.

Felmerült benne, hogy még este leutazik, de fáradt volt öt órát vezetni sötétben, inkább hajnalban indul. A tévét is kikapcsolta, ami eleve csak alapzajnak kellett neki, mert nem bírta a teljes csendet. De inkább az, mint a média híreknek nevezett riogatása. Kiraboltak egy bankot, felgyújtotta a szeretője házát, leszúrta a szomszédját, tömegszerencsétlenség több halottal, és amikor kifogytak a napi tragédiákból, de kellett még valami kitölteni a műsoridőt, akkor jöhetett a tavaly is kirabolták, az is felgyújtotta, őt is leszúrták... Ez rémes, inkább berakott egy CD-t a lejátszóba.

Ismét csörgött a telefonja, megint egy ismeretlen szám. Felvette, és ismét a zene szólt csak benne, ezért rögtön le is tette. Erre most nincs ideje. Még félórát dolgozott, és épp kikapcsolta a gépet, amikor újból megszólalt a telefon. Gondolkozott rajta, hogy kinyomja, ismeretlen szám, valaki szórakozik vele, de végül adott még egy esélyt neki, felvette. Vidám nevetés hallatszott a készülékből:

- Halló.
- Szia!
- Te vagy az Kata!? Azt hittem már megint szórakozik valaki.

Ismét nevetést hallott, mintha sokan lennének a háttérben, és igen, ezt a zenét hallotta az előző két hívásnál is.

- Te próbáltál hívni korábban is? Minden rendben van?
- Igen, minden rendben. Nagyon szép itt, egyszerűen gyönyörű, de ne gyere utánunk!
- Hogy mi van? Mi az, hogy ne menjek utánatok? Biztos, hogy minden rendben?
- Igen, de ne gyere utánunk! Egyszer, majd valamikor találkozunk, de most ne... ne gyere! Ígérd meg! Ígérd.... - és már csak a zúgást hallotta, megszakadt a vonal.

Olyan sebesen kergetőztek a gondolatai, hogy nem érte utol őket. Mi történhetett? Lenne Katának valakije? Kizárt, annak lettek volna árulkodó jelei. Együtt dolgoznak, közösen járnak még vásárolni is, szinte minden percet együtt töltenek. Nem érti. Boldogok voltak. Terveik voltak. Nem, erre nincs magyarázat.

Próbálta tárcsázni Kata számát, de rögtön a hangposta jelentkezett. Persze, ott nincs térerő, biztosan utcai fülkéből hívta, azért jelzett ismeretlen számot. Úgy döntött elindul, nem vár reggelig. Tudnia kell mi történt, mert belebolondul. Pár perce még ő volt a világ egyik legboldogabb embere, most meg a rettegés fojtogatja.

Lassan jutott csak el a tudtáig, hogy csengetnek. Amikor kinyitotta az ajtót, két rendőr állt előtte, egy nő és egy férfi. A nevén szólították, felmutatták a jelvényeiket, majd a nő szomorú hangon közölte vele, hogy ma délelőtt a felesége autóbalesetben elhunyt, a sógornőjével és a sógorával együtt. Egy kamion műszaki hiba miatt felborult az autópályán, pont az ő autójukra. Azonnal életüket vesztették, nem szenvedtek. Nagyon sajnálják, fogadja őszinte részvétüket. Tudnak-e segíteni valamiben? Felhívjanak valakit? Esetleg elvigyék valahova, ha nem szeretne egyedül maradni?

Tompa ürességgel hallgatta a szavakat. Hallotta, mind mélyen belemart a lelkébe, de az agyáig nem jutottak el. Megköszönte a tájékoztatást, biztosította őket arról, hogy minden rendben lesz, nincs szüksége senkire, elfogadta a kártyát, amin a segélyvonalak telefonszáma volt, elköszönt, becsukta az ajtót, és hosszú percekig csak állt a hideg falnak dőlve. Majd eleredtek a könnyei.

Meghalt. Kata nincs többé. Nincs élete, jövője, bármi értelme annak, ami ezután jöhet. Kata nélkül nincs létezés, zokogva csuklott össze. Talán órák is elteltek, vagy csak percek, nem volt számára idő, csak a Kedves mosolygós arcát látta, és azt érezte, hogy megszakad a szíve. Már ereje sem volt sírni, csak kimerülten feküdt a padlón. Hosszú idő után megpróbált felállni, és ekkor hasított a tudatába: A TELEFON!

Most beszélt vele, de akkor nem hallhatott meg délelőtt. Ez mekkora hülye vicc!?! Ki az a beteg elme, aki ilyennel szórakozik?!? Ki az, aki szerint vicces ez az egész??? Dühösen rohant be a szobába, és nézte a híváslistát, hátha rájön valamire. De a készülék a délutára egyetlen bejövő hívást sem jelzett. A telefon szerint nem volt fogadott hívása. A kézzelfogható valóság szerint nem beszélt Katával...

Már értette. Igen, egyszer, majd valamikor újból találkozni fognak, de ahhoz most még nem mehet utánuk. Ha látni szeretné még valamikor, akkor várnia kell. Várnia, hogy eljöjjön az ő ideje is...

 
 
413
elért ember
94
aktivitás
 
  • Krisztina Papp Ez még nem az, amit ígértem, azt még nem érzem kereknek, de ez is egy próbálkozás részemről. Egy kitalált történet, amit a fantáziám szült.
    Válasz írása...
  • Hajnal Csilla Én kaptam ilyen hívást, férjem autóbalesete után, sokan nem hittek nekem mert ott sem látszott a hívàs előzményeknél https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/td3/1/16/2639.png");">☹️ kiírta a nevét de csak zúgást hallottam ... ennek 13 éve https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/t71/1/16/1f614.png");">😔
     
  • Kinga Ravasz Legközelebb egy figyelmeztetést írj elé! Azt hittem egy boldog történet lesz... https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/tcb/1/16/1f641.png");">:(
     
  • Krisztina Nyergesné Bogdán Imádom az írásaid,de ez most ki szakított a lelkemből egy darabot....https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/t22/1/16/1f61e.png");">😞
     
  • Lexa Frank Megszakadt a szívem.https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/te/1/16/1f622.png");">😢 Már az elején tudtam, valahogy éreztem, hogy mi fog történni, de nem bírtam abbahagyni, muszáj volt elolvasnom. Rettenetes ilyet átélni, én bele is pusztulnék.https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/t71/1/16/1f614.png");">😔https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/t9b/1/16/1f97a.png");">🥺
    • Krisztina Papp A tragédiákat sajnos nem tudjuk kizárni az életünkből, bármennyire is szeretnénk. De ha már bekövetkezik, talán elviselhetőbbé teszi az elviselhetetlent, ha kapunk valami jelzést...
    Válasz írása...
  • Andrea Tölgyesi Összeszorult a torkom...
     
  • Zsófi Nyíri Jajjj... https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/te/1/16/1f622.png");">😢https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/te/1/16/1f622.png");">😢https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/te/1/16/1f622.png");">😢
     
  • Klaudia Molnár Ez a tortenet oriasi hatassal volt ram. https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/tad/1/16/1f632.png");">😲https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/t9b/1/16/1f97a.png");">🥺

     

     

     

     

     

 

 

SZE 23:20

Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Imádom az írásaid,de ez most ki szakított a lelkemből egy darabot....😞
Szia!
Kriszta szösszenetei
Szia! 🙂
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Ne haragudj h ilyen későn...
De ez amit leírtál... 😢😢😢 ez velem 16 éve pontossan ugyanígy megtörtént 😢😢😢😢😢😢😢💔
Kriszta szösszenetei
Most fejeztem be a történetet, egy darabig biztosan nem fő k még aludni
Jaj, ne haragudj!
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Dehogyis.... honnet tudhattad
Nincs nap h ne jutna eszembe... de most h olvastam ujra éltem szinte....
Kriszta szösszenetei
Persze, nem tudhattam, attól még nagyon sajnálom
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
A közepétől már levegőt is alig vettem..... 😞
Kriszta szösszenetei
Nem találom a szavakat...
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Nem szeretelek volna zavarni.... de ez annyira életszerü irás... még annak ellenére is hogy nekem személyes fájdalmam is van ...
Annyi a különbség... hogy en mar akkor kismama voltam.. 😞 😢
Kriszta szösszenetei
Köszönöm a bizalmadat! Megkérdeztem, hogy azóta találtál-e boldogságot?
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Es a telefonos része az pedig hihetetlen, de igaz tud lenni.... azt éltem meg egesz du hogy beszeltunk... es arra kért ne menjek utánna ... pedig csak ledőltem aludni.... mielott elindulok utánna... es csengettek....
Krisztina Nyergesné Bogdán
Krisztina válaszolt neki: Kriszta szösszenetei
 
Köszönöm a bizalmadat! Megkérdeztem, hogy azóta találtál-e boldogságot?
Egy férfi aki melletem van.... de boldog már sosem leszek... Ő elvitte magával a boldogságomat... és a kisbabámat... elvetéltem 😞 temetés után
Kriszta szösszenetei
Tudod, elōször lett volna a történetben egy baba is, de átírtam....
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Hmmm....
Köszönöm neked az írást...
Azt hiszem ezt az estét “vele” töltöm.
Csak előtte át gondolom ( nem túl gondolom) hogy miért jött velem szembe ez az iras.. sokat gondolok rá.. de mégis én ezt valami jelnek gondolom.. vagy csak akarom annak gondolni??....
Kriszta szösszenetei
Én köszönöm ismét a bizalmadat! És kívánom, hogy egyszer, majd valamikor találkozzatok, és boldogok legyetek! Hiszem, hogy így lesz.
😍1
És még valami....
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Én már nagyon várom h találkozzam vele 🥰❤️
Kriszta szösszenetei
Mielőtt olvastam volna az utolsó mondatodat, az villant be, hogy ez üzenet lehet neked. Kábé este fél nyolckor jött, hogy írnom kell, és magam sem értettem, hogy miért. Ez nem az én stílusom... Szinte biztosra veszem, hogy neked szól: ideje boldognak lenned, addig is, amíg nem találkoztok
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Esküszöm... hogy nekem meg az jött h nem szoktál ilyen témaban stilusban irni... ez nekem szol... első mondatoktol éreztem.....
Köszönöm 🙏😞
Kriszta szösszenetei
❤️
Krisztina Nyergesné Bogdán
 
Bár en mar tenyleg nem tudok “boldog” lenni... max élek... ezt neki is tudnia kell h nelkule nem megy....
No de tenyleg elkoszonok.... Jó éjt
Kriszta szösszenetei
Nincsenek szavak... talán ez az üzenet hoz majd némi megnyugvást neked. Próbálj te is aludni, és ha úgy gondolod, bármikor írj nekem. Örülni fogok neki, neked... Jó éjt!