Pont ma két éve...

on . Beküldve: Történetem (blog)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

"Kilenc hét. Már ennyi telt el reményteli várakozással. Azt hiszem elég jól viseltem az eddigi megpróbáltatásokat, kellő erővel és kitartással vettem az akadályokat. Érdekes, hogy éles helyzetben akár a sokszorosát is kibírjuk annak, mint amit különben feltételezünk magunkról.

Senki nem tökéletes, és én is tartok attól a naptól, amikor ez kiderül rólam is.  De félre a viccel, nekem is vannak rossz napjaim. Nem vagyok tökéletes, szerencsére, mert annak lenni nagyon fárasztó. Bátran bevallom, hogy az idők folyamán már háromszor is előfordult, hogy elfelejtettem enni adni a gyereknek. Mentségemre szóljon, hogy a kutyának csak kétszer.  Édes volt a kis ovis copfos lányom, amikor egyik alkalommal megállt előttem, és teljes kétségbeeséssel feltette a kérdést:- Hát én már soha nem kapok enni? 

Amikor tökéletességre törekszel, sorra érnek a kudarcélmények. Ha viszont hibázol, elfogadod, tanulsz belőle és kijavítod, az hatalmas sikerélménnyel ajándékoz meg. Merjünk tökéletlenek lenni. Én most nagyon merek. A pozitív és a negatív énem vív bennem csatát. Az a sziporka jut eszembe, amikor a negatív én azt mondja:- Hát ennél már nem is lehetne rosszabb!, mire a pozitív vígasztalja:- Dehogy nem!!!  Na, én most így vagyok. 
Nagyon sokáig voltam erős és bizakodó, jár nekem az, hogy most lázadjak. Jogom van hisztisnek, magamba fordulónak lenni, jogom van sírni, feltenni a kérdést, hogy miért pont én?, és mindenek előtt jogom van dühösnek lenni. És én most élek is ezen jogaimmal, mert túl sok feszültség és félelem gyűlt már fel bennem az elmúlt hónapokban. Muszáj levezetnem valahogy, mert különben csak tetézem a bajt. Amúgy a félelem a legrosszabb. Még a fájdalomtól is sokkal inkább az. Nem tudok mit kezdeni azzal a jeges rémülettel, ami kúszik fel a gerincemen, rám telepszik, beborít és fojtogat. Tényleg ez a legrosszabb.

Miután hagytam, hogy leterítsen a letargia a hétvégén, és közben fürödtem az önsajnálatban, valamint kikészítettem a szeretteimet, akik hősiesen helyt álltak, amit szívből köszönök, megszabadultam rengeteg feszültségtől. 
Ma reggel már megint tudtam sírás nélkül ébredni, és újból felvenni a kesztyűt. Képes leszek ma úgy felállni az orvosnál a székből amikor közli velem, hogy a kanül még marad, hogy nem fogok magamba roskadni. Küzdeni fogok, ki fogok tartani, és ismét töretlen a hitem, hogy sikerülni fog, el fogom érni a célom. Másként nem történhet. És nem azért, ahogy sokan gondolnák, elsősorban nem a családom, nem a gyerekem miatt. Magam miatt. Mert vannak helyzetek, amikor mernünk kell önzőnek is lennünk.
Szép napot kívánok mindenkinek!  "

...és sikerült!  Rá három hónapra eltávolították a kanült. Azóta is szabadon lélegzem. 

 
 
1054 embert ért el.
 
 
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás
Hozzászólások
Erzsébet Tornyi Kedves Kriszta, nagyon jó egészséget kívánok.
1
Kezelés
 
VálaszÜzenet45 hete
Kriszta szösszenetei Köszönöm szépen! 
 
Kezelés
 
Válasz45 hete
Patrícia Horváth-Balla Jó egészséget Kriszta!Meg lehet kérdezni,hogy mi volt a problémád?
1
Kezelés
 
VálaszÜzenet45 hete
Kriszta szösszenetei Köszönöm! 
Volt egy pajzsmirigyműtétem, ahol elvágták mindkétoldali hangszalagmozgató idegeket. Beszűkűlt a légrésem, nem kaptam levegőt. Több légréstágító műtétem volt, de egyet már nem tudtak megcsinálni, légcsőkanüllel tudtak csak levegőhöz juttatni
. A tét az volt, hogy vele kell-e leélnem az életem, vagy el tudják-e valaha távolítani. 
A lényeg, hogy nem beteg voltam, csak azzá tettek, de már jól vagyok. Jó érzés hétköznapi életet élni. 
2
Kezelés
 
Válasz45 hete
Judit Dobóvári Kedves Kriszta. Nagyon szeretem az irasaidat, mindig orulok, ha olvashatom. Jo egeszseget kivanok, es nagyon varom a konyvet.
2
Kezelés
 
VálaszÜzenet45 hete
Kriszta szösszenetei  Köszönöm! 
 
Kezelés
 
Válasz45 hete
Kucsera Anita Soha nem írtam még de mindig figyelem miket írsz, csodás ember vagy, le a kalappal. Hangod emiatt a "baleset" miatt nem is lesz már soha?
1
Kezelés
 
VálaszÜzenet45 hete
Kriszta szösszenetei Köszönöm szépen a kedves szavakat. 
Igen, az orvosok szerint már nem lesz hangom, de a kanülre is azt mondták, hogy maradni fog. Most nincs kanülõm, és tervezem, hogy lesz hangom. 
1
Kezelés
 
Válasz45 hete
VálaszÜzenet45 hete
Bezzeg Valéria Van hangod? az irasaid alatt hallom??
1
Kezelés
 
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
VálaszÜzenet44 hete