Szellemekkel viccelődni nem vicc!
Szellemekkel viccelődni nem vicc!
(Nem ma történt)
Talán két éve kezdődött. Csengettek. Kimegyek, senki. Kis idő múlva megint csengettek, nézem, megint senki. Gondoltam, hogy kimegyek egészen a kerítésig, hátha elbújt valaki a tövében, és ha igen, akkor érdeklődjek a szándékai és a kedves anyukája egészségi állapota felől, de még mindig senki. Én csak annyit mondtam, hogy "Örültünk neked, gyere máskor is." Nem kellett volna, komolyan vette.
Azóta rendszeresen jön látogatóba. Mindig kétszer csenget. Van, hogy hetekig se jelentkezik, de van, hogy egymás után több napon keresztül viszont igen. Lehet tél, lehet nyár. Lehet ragyogó napsütés, vagy szakadó eső, köd, vagy fagy, mindegy neki. Kitartása példaértékű. Most már nem panaszkodhatok, senki nem jön hozzánk vendégségbe. Szerencsére éjszaka még soha nem csöngetett. Egyszer fordult elő, hogy hajnal fél hatkor próbálkozott, legalábbis remélem, hogy nem valamelyik szomszédnak kellett volna segítség, de talán ő rátenyerelt volna a csengőre. Ja, csengőt már cseréltünk közben.
Ma csörgött a telefon. Hiába hallóztam, nem szólt bele senki. Mondtam, hogy "Jót beszélgettünk, hívjál máskor is". Ma már kétszer hívott......#